Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Haflingi	Balázs Anna/Pointernet	2006.06.02. 16:12
Szerintem a világ egyik legszebb lova. Tovább…

Mérens Póni	Balázs Anna/lovasnemzet	2006.06.02. 16:09
A mérens, másnéven ariégeois póni nevét a franciaországi Ariége folyóról kapta. Õshazája a Pireneusok keleti részén, Spanyolország és Franciaország határvidékén található. Régi változatáról már Julius Caesar pontos leírást tudott adni, hiszen a gall háborúkban nagy számban vettek részt ezek a pónik. A fajta kizárólag a spanyol-andorrai határvidék magas fekvésû völgyeiben fordul elõ, és létszámát tekintve a ritka fajták közé sorolható. Tovább…

Rocky Mountain	HorsesClub	2006.06.02. 16:07
A sziklás-hegységi póni vagy rocky mountain póni az amerikai lótenyésztõk találékonyságának egyik kiváló példája. Nagyon rövid idõ alatt tenyésztették ki, és bár tenyésztése 1918 óta folyik, törzskönyvét csak 1986-ban nyitották meg, amelyben jelenleg több ezer egyedet tartanak nyilván. Tovább…

Hucul póni	Balázs Anna	2006.06.02. 16:06
A hucul lovat a feltétlen munkakészség, kitartás, igénytelenség jellemezi. A katonaság málhás, ill. géppuskás lóként hasznosította, de nehéz hegyi terepen fogatban is szinte csodálatra méltó ezeknek a kis testű lovaknak saját testsúlyuk többszörösét elhúzó munkateljesítménye. Tovább…

Magyar hidegvérű	Balázs Anna	2006.06.02. 16:04
A fajtafenntartó szervezet, a keszthelyi székhelyű Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 360 fajtatiszta kancát tart törzskönyvi ellenőrzés alatt, de az országos köztenyésztésben minden negyedik kancát hidegvérű ménnel fedeztetnek. (A hidegvérű és melegvérű lovak keresztezéséből származó utódot „sodrott”-nak nevezzük, amely mint haszonállat szerte az országban igen elterjedt.) Tovább…

Nóri-ló	Horsesclub/Pointernet	2006.06.02. 16:01
Középnehéz hegyi hidegvérű ló, középhosszú hát, egészséges végtagok, erős csontozat és ízületek, izmos, barázdált far, szabályos, viszonylag térölelő mozgás, lépésbiztosság, hajlékonyság, kitartás, szorgalom, egészség, hosszú hasznos élettartam, jó termékenység és engedelmesség jellemzi a fajtát. Tovább…

Amerikai ügető	Horsesclub/Bioport	2006.06.02. 15:59
Az amerikai ügető kialakulása az 1800-as évek elejére tehető, amikor a nyugat felé vándorló telepeseknek a kocsivontatáshoz gyors, erős és kitartó lovak volt szükségük. A fajta ősének egy angol telivért tekintenek, az 1780-ban, Angliában született Messengert, amelyet később az Egyesült Államokba szállítottak. Messenger volt a nagyapja annak a Hambletonian 10 nevű lónak, amelyre visszavezethető az összes ma élő amerikai ügető ló. A fajta alapjául az angol telivéren kívül nortfolkiak, arabok, berberek és különféle poroszkák szolgáltak. Tovább…

Akhal-teke	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:57
Az akhal-teke a világ legrégebbi lófajtáinak egyike, sőt, sokak szerint a legősibb ló. Hérodotosz leírása szerint ugyanis Xerxesz seregében szolgáló arabok tevén harcoltak, nem lovon, vagyis a mások által legősibbnek tartott arab telivér csak később alakult ki. Tenyésztése már 2500 éve óta folyik Közép-Ázsia sztyeppéin. A nevét a Karakum-sivatag szélén fekvő Ahal oázisról és a teke nevű törzsről kapta. Tovább…

Fríz	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:55
A fajta gyökerei Kr.e. 1000-ig nyúlnak vissza. Már a rómaiak is használták ezeket az állatokat vonatlóként. Keleti fajtákkal nemesítve a frízek voltak a keresztes hadjáratok lovagjainak lovai. Amikor a spanyolok a 16.században meghódították a Németalföldet, a fajtát andalúziai vérrel kevetek. A frízek befolyásolták a fell és a dalesi pónit az old english black és a shire fajtákat. A 19. században könnyebb lovakkal kereszteszték őket. A 20. század elejére majdnem kihalt, napjainkban azonban reneszánszát éli a fajta. Tovább…

Magyar sportló	Horsesclub	2006.06.02. 15:52
A széles genetikai variancia ellenére az állomány küllemileg viszonylag egységes, hiszen a felhasznált fajták tenyészcélja is hasonló. A kívánatos egyedekre jellemző küllemi alakulás a nagy ráma, a testtömeggel arányos, egyenes fej, széles homlok és tarkó, középmagasan magasan illesztett, hosszú, jól ívelt nyak, elmosódott baltavágás, hosszan hátbanyúló középmagas mar, közepes hosszúságú, de jól izmolt hát, rövid, feszes ágyék, terjedelmes far, elég mély, közepesen dongás mellkas, terjedelmes izületek, többé-kevésbé szabályos lábszerkezet. Gyakori hiba a standardnál kisebb marmagasság, a nem elég nemes fej, a laza csontalap, a nem elég terjedelmes csánk, a lábszerkezetbeli hibák, a kívánatosnál kevesebb mozgás. Valamennyi kancát a méneskönyvbe kerülés előtt küllemileg minősítik, és csak a legalább 50 pontot elértek kerülhetnek a méneskönybe való felvételre. Méneknél a tenyésztésbe vétel határa 75 pont. Tovább…

Ügető	Horsesclub	2006.06.02. 15:50
Az angol telivér után a második legelterjedtebb világfajta. Szinte minden országban, ahol ügetőversenyzés van, megtalálható. A leghíresebb tenyészetei az USA-ban, Kanadában, Orosz-, Francia- és Svédországban vannak. Hazai állomány 44 fedezőmén és 350 törzskanca, amelynek 90 %-a amerikai vérű. Tovább…

Angol telivér	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:47
Atlétikus alkatú, feje száraz, a másodlagos ivarjelleg kevésbé kifejezett. Nyaka hosszú, egyenes, a baltavágás kifejezett, a mar hosszú, izmos, kiemelkedő. Háta középhosszú, az ágyék feszes. Fara hosszú, jól izmolt, gyakőan egyenes. Mellkasa inkább mély, mint dongás. Lapockája jól izmolt, dőlt. Végtagjai szikárak, igen jól inaltak. Csüdje hosszú, esetenként puha. Lábállása elöl gyakran franciás, hátul nyitott csánkok jellemzőek. Mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós. E jármódban a világ leggyorsabb lova. Színe túlnyomórészt pej, emellett sárga, fekete és szürke is elég nagy gyakorisággal fordul elő. Tovább…

Kisbéri-félvér	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:45
A magyarországi hagyományos lófajták közül a kisbéri-félvér rendelkezik a legtöbb törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyeddel. Az Egyesület nyilvántartásában több mint ezer méneskönyvi kanca és 124 fedezőmén szerepel. Ezek elhelyezkedése az ország egész területére kiterjed. Nagyobb egyedsűrűséggel található Tolna, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben. Elismert tenyésztőszervezete Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület Tovább…

Lipicai	HorsesClub	2006.06.02. 15:43
A barokk stílus klasszikus képviselője. Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű, kemény, ellenálló, nem túl nagy igényû fajta. Mozgása egyedülálló, ami ruganyosságában, akciósságban jut kifejezésre. Ausztriában a Bécsi Spanyoliskola kizárólag lipicai ménekkel mutatja be világhírű produkcióját. Magyarországon elsősorban fogatló, Abonyi Imre, Bárdos György, Lázár Vilmos fogathajtó világbajnokok mind lipicai lovakkal érték el sikereiket. A mai magyar fogathajtó válogatott mezőny 80 %-a lipicai lovakból áll. Különleges értéke, hogy 400 éve fajtatisztán tenyésztik. Az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstõl eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A Lipicai Lótenyésztők Világszövetsége (LIF) szerint lipicai lónak csak az tekinthetõ, amely apai oldalon a 6 klasszikus, valamint az Incitato és Tulipán törzsekbe tartozó, anyai oldalon pedig a 12 klasszikus kancacsaládra vagy a LIF által elfogadott egykori tradicionális ménesek kancacsaládjaira visszavezethető ősökkel rendelkezik. Ily módon a fajtát quasi zárt törzskönyvben tenyésztik. Tovább…

Shagya-Arab	Horsesclub	2006.06.02. 15:41
A Shagya-arab az arab fajtajelleget magán hordozó, de a telivér arabnál tömegesebb, nemes, arányos, elegáns ló. Feje száraz, nemes, ék alakú, széles homlokkal, kiemelkedő szemboltozattal, kint ülő, sötét színű, értelmet sugárzó szemekkel, finom orrcimpákkal, melyek izgalmi állapotban szinte négyzetszerű alakot öltenek. A fülek kicsik és kecsesek, hegyük egymás felé görbül. A nyak magasan illesztett, mérsékelt hosszúságú és ívelésű, melyet vékony szálú sörény díszít. A mar jól izmolt, a hát középhosszú, rugalmas, amely jó kötéssel kapcsolódik a jól izmolt farhoz. Jellemző a magas faroktűzés és zászlós faroktartás. Kívánatosak továbbá az izmos, dőlt lapocka és felkar, a terjedelmes, tiszta, száraz izületek, a tiszta szárak, a szabályos ép paták. Lépése energikus és gyors, ügetése lendületes, rugalmas, vágtája kerek, gördülékeny, tért nyerő. Tovább…

Girdán	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:37
A fajtaalapító Gidran Szenior mént báró Fechtig vásárolta Egyiptomban 1816-ban. A kis sárga arab mént 1818-ban Bábolnára osztották be, ahol 6 törzsmént adott. Ezek közül Gidran II nevű fia került Mezőhegyesre, ahol vegyes holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancaanyagot fedezett. A méneseket ebben az időben szín szerint csoportosították. Mikor az 1840-es évek elején az akkori ménesvezető gróf Hadderg altábornagy - korának egyik kiváló hyppológusa - az egyes ménesek állományát származásilag is feldolgozta derült ki, hogy az ún. „sárgaménes” állománya túlnyomórészt a Gidran II. ivadékokból, illetőleg ezek leszármazottjaiból áll. A rokontenyésztés elkerülése, valamint a fajta küllemi és teljesítmény-értékének javítása érdekében előszeretettel alkalmaztak angol telivér méneket, melyek ivadékai közül a kancákat egy-két generáció után fajtatiszta gidrán ménnel visszakeresztezték. A telivér apaságú (F1) méneket egészen kivételes eseteket leszámítva a tenyésztésből kizárták. 1920. március 20-án a román megszállást követően az akkor leltár szerinti 98 gidrán kancából a román királyi csapatok 74 kancát hadizsákmányként magukkal vittek. 11 kanca a harcok során elkallódott, mindössze 13 egyed maradt meg. Ebből az igen súlyosan megfogyatkozott állományból 1944-re sikerült a kancalétszámot 90-re fejleszteni, mikor is a II. világháború következtében beállott veszteségek miatt 1948-ban 28 kanca érkezett vissza a németországi Bergstettenből. A két világháború közötti időszakban az állomány konszolidálására a korábbi ellentmondásos tapasztalatok miatt csak kisebb mértékben használtak telivér méneket, ehelyett kisbéri-félvér (Maxim V, Kozma III) és arab (Mersuch III, Siglavy VI, Gazal III) ménekkel próbálkoztak igen jó eredménnyel. Ez idő tájt konszolidálódott a fajta anglo-arab jellege, eltűntek a használatbeli problémák, s minden tekintetben egy igen kiváló értékes állomány alakult ki viszonylag rövid idő alatt. Tovább…

Nóniusz	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:35
A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéresi ménesből több fiatal mént zsák-mányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Nonius Senior 1816-tól 17 éven állt a tenyésztésben, ez idő alatt 368 kancát fedezett, amely fedezésekből született utána 79 mén és 122 kancacsikó. Utódai közül 15 törzsmén fia fedezett összesen 100 tenyészéven keresztül Mezőhegyesen. Ivadékaival szoros rokontenyésztést űztek, melynek következtében kialakult a fajta konszolidált jellege, és az a kor követelményeinek megfelelő középnehéz katonai hátas és hámos típus, melyet az akkori hadsereg leginkább igényelt. A széles körben használt beltenyésztés azonban nemcsak előnyökkel járt, hanem kialakultak bizonyos küllemi hibák is, melyeknek kiküszöbölésére kiváló, szilárd szervezetű angol telivér méneket alkalmaztak. A századfordulót nem sokkal megelőzően fedezett Mezőhegyesen az a négy törzsmén, amelyek utódaikon keresztül több generáción át rögzítették és alakították a fajtát. Ezek a Nonius XXIX, Nonius XXXI, Nonius XXXVI és Nonius XLII, amely mének genealógiai vonalát egy 1943-ban kelt rendelet alapján az előbbi felsorolás sorrendjében A; B; C; D vonallal illetik. Ez a besorolás mind a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy 1965-ben a törzsmének számozását újból 1-gyel kezdték, tekintet nélkül a korábbi vonalbeosztásra. A II. világháború után a ló katonai hasznosítása gyakorlatilag megszűnt, és a nóniusz főleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. 1989-től, a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulásától kezdődően ismét a fajtatiszta tenyésztés és a génmegőrzés a meghatározó tenyészcél. Tovább…

Vadlovak	Balázs Dóra	2006.06.02. 15:33
A földön évezredek óta élnek lovak-alacsony, tömzsi állatok ellenállnak a hidegnek, vagy finom csontozatuk, selymes szőrük ellenére a sivatag rendkívüli hőségével dacolnak. Mára már szinte minden lovat háziasítottunk, és az ember igényeinek megfelelően tenyésztjük őket. Csak a musztángot és brumbyk élnek még mindig teljesen szabadon. Valójában még ma is vannak olyan lovak és pónik, mint a camargue-i lovak vagy az orosz sztyeppék sivatagi lovai, melyek egész évben félvadon élnek azokon a területeken, ahol elődeik ősidők óta legelésztek. Tovább…

Holsteini	Horsesclub	2006.03.14. 12:33
A holsteini vélhetően a legrégebbi német melegvérű fajta. 1680-ban már tenyésztették a fajtát mint nehéz kocsik,hintók elé való, illetve ketonai lovat. A 19.században a clevelandi pej a yorkshire-i kocsiló és telivérek bekeresztezésével keletkezett egy könnyebb ló, amalyet más német tenyészetekben is beállitottak. A telivérrel való állandó keresztezés hatására a holsteini ideális sportlóvá fejlődött. A törzskönyvbe azonban csak teljesítményre vizsgázott állatokat vezetnek be. Tovább…

Hannoveri	Horsesclub	2006.03.14. 12:31
A hannoveri a világ legjobb ugró- és legjobban idomítható lovai közé tartozik. A fajtát 1735 óta tenyésztik a Celle melleti ménesben elsősorban gazdasági, fogathúzó és katonai célokra. A törzskönyvet 1790-ben nyitották meg. A tenyész alapot 14 fekete holsteini mén képezte, amelyek a környéken található kancákkal kiválló munkalovakat hoztak létre. Később a fajtában telivér és a clevelandi pej vért vittek nemesítési célból: ennek eredményeként a lovak könnyebek és jobb teljesítőképességűek lettek. Az állatokat elsősorban fogathajtáshoz és katonai célra tenyésztették. Még később a fajtát telivérekkel és trakehnenivel nemesítették, hogy kifejezett sportlovat nyerjenek. Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk