FCI I. fajtacsoport (Pásztor és juhászkutyák) Egy kis nevezéktan A Beauc-i juhászkutya vagy ahogy másképpen nevezik, a "Bas Rouge" neve rőtharisnyás lábára utal, mivel a Bas Rouge alul vöröset jelent. Először egy bizonyos Rozier Abbé írta le ezt a fajtát 1809-ben, bár a mai már sokban különbözik az általa leírttól, mégis ezt tekinthetjük a beauceron ősének. A szívós birkaőr Korábban a birkanyájak őrzésére, terelésére használták. Ezért az időjárás viszontagságainak és az állatokat megtámadó farkasoknak ellent kellett állnia. Szívós, erős fajta, amelynek egy 80 km-es séta meg sem kottyan. Két kutya elég volt ahhoz, hogy mintegy 300 birkát őrizzen. Egy kis alaktan A francia pásztorkutyák között a legnagyobb, rusztikus, erős fajta.  Marmagassága 70 cm. Rövid szőrű. Színe fekete-cser, trikolor (fekete, vörös, szürke). A félelmet nem ismeri A beauceron alaptermészete az önfejűség, de konzekvens neveléssel "kezesbáránnyá" varázsolható. Kitartó, munkabíró, sőt egyenesen szereti a kihívásokat. Alkalmazkodó, a lakásban is tartható, persze megfelelő testmozgás biztosítása mellett. Kiváló házőrző. Bátor, a félelmet nem ismeri. Nyugodt, nem agresszív. Angol elnevezés: Beauce sheep dog (Beauceron) Német elnevezés: Berger de beauce (Bas Rouge) Francia elnevezés: Berger de beauce (Bas Rouge) Spanyol elnevezés: Pastor de beauce FCI standard leírás: http://www.fci.be/uploaded_files/044gb2001.doc Ajánlott irodalom: Magyar pásztorkutyák