A rágcsálók rendjébe tartozik, a mókusfélék családjába. Testméretei: hossza 14 cm, farok 9-11 cm. Testtömege: maximum 190 gramm. Szaporodás: Egy éves korban éri el az ivarérettség korszakát. Évente egyszer fial. A párzási időszak február-márciusban, illetve június-júliusban van. 40 napig vemhes, és 2-6 kismókust hoz a világra. Éjszakai életmódot folytat. Nyáron magányosan él, télen maximum 24 fős csapatban. Hangadás: dallamos csipogás és egy kemény "csak-csak", illetve veszély esetén éles rikkantás. Tápláléka: dió, mogyoró, magvak és gyümölcsök, rovarok és madártojás. Akár 10 évig is elélhet.     A repülőmókus tulajdonképpen nem repül, vagyis nem képes a madarakhoz hasonlóan evezőmozgással előrehajtani magát a levegőben. A csuklói és a bordái között kifeszülő, szőrös bőrvitorlájának köszönhetően mégis nagy távolságokat képes áthidalni, miközben fától fáig siklik. Akár 50 métert is képes folyamatosan repülni. Az észak-amerikai asszapán a fakoronák magasságában él, a talajt kerüli, illetve éjszakai életmódban él, így kerülve a ráleselkedő ragadozókat. Persze a bagoly még így is ellensége marad. Nyáron minden asszapán saját pihenőhelyet keres magának, télen viszont szívesen tömörülnek csoportokba, hogy így melengessék egymást. A nagyon hideg napokon átmeneti letargiába esnek, és csak arra a rövid időre ébrednek fel, amíg az ősszel elrakott éléstárból falatoznak.     Az anya kicsinyeit megtanítja mindenre: siklásra, táplálékszerzésre, stb. Gondoskodik róluk, és sokáig velük marad. Szinte mindent megesznek, amit találnak. Dió, mogyoró, magvak. Megrágcsálják a bimbókat, a fiatal hajtásokat, a puha gyümölcsöket, a zuzmókat és a gombákat is. De elkapják a repülő rovarokat, a pókokat, megehetik a tojásokat és a madárfiókákat is. Kifinomult szaglószervük, hatalmas szemeik, a hosszú, érzékeny bajusz-szálaik segítik éjszakai életmódjában.     Év közben táplálékát raktárába gyűjti, és télen ebből csipeget. Amikor a mókus éppen nem repül, összehúzódik bőrvitorlája. Ilyenkor kevésbé fürgék mozdulatai, mint famászó társaié. Az asszapán nagy pontossággal kormányozza magát a levegőben. Az elrugaszkodás előtt felméri a cél irányát és távolságát. Előfordulása: Észak-Amerika keleti felén, Kanadától Mexikóig terjed állománya.