A deguk nappali állatok. Reggel és este a legaktívabbak. Sokat szaladgálnak, ugrálnak az ágakon, játszanak egymással, vagy éppen a fészküket építik. Napközben gyakran csendesek, sokat pihennek, ilyenkor elnyúlnak kedvenc águkon, vagy a fészkükben, szemüket résnyire csukják. Ha nagyon biztonságban érzik magukat, még hanyatt is fekszenek ! :) Néha felkelnek, szaladgálnak egy kicsit, és újra lepihennek, ha foglalkoznak velük, akkor sokáig aktívak. Nagyon kíváncsi állatok és általában semmitől sem félnek, még az embertől sem. A deguk szeretik az embereket, néha hallgatnak is ránk, sőt túlzásba is vihetik a barátkozást :), bár azt nem szívesen tűrik, hogy kézbe vegyük őket. Bár vannak kivételek, Hurka például egyszer velem nézte vagy negyedórán keresztül a tévét, úgy, hogy a hasamon feküdt nyugodtan, ez deguéknál nem semmi ám...:) Néha hagyják magukat megsimogatni is, de nem túl sokáig. ha valamiért meg akarod őket fogni, akkor tedd a kezedet eléjük és hagyd, hogy felmásszanak rá. Szeretnek kimászkálni a ketrecükből, úgyhogy előbb-utóbb kijönnek a kezedbe is :) Megismerik a hangodat, tudják, hogy ki vagy, de főleg azt, hogy tőled kapják a csemegéjüket :) Ha máshogyan akarjuk megfogni, üldözzük őket, stb.., az félelmet kelthet bennük, nagyon hasonlít arra, ahogy a természetben a ragadozó madarak vadásznak rájuk.

Kész gyönyörűség nézni, amint felágaskodik a hátsó lábaira, és a kezedből eszik. Szintén szeretik, ha a fülük tövét vakargatják, ilyenkor ugyanúgy elhúzzák a szájukat az élvezettől, mint amikor egymást kurkásszák, nem kell attól félned, hogy megharapnak. A deguk mindent megrágnak, de téged komolyan nem harapnak meg, legfeljebb csak kedveskedésül megrágcsálnak, mint ahogy egymást szokták, semmi esetre sem okoznak fájdalmat neked. Ha bántod őket, nos az más eset, akkor bármi megtörténhet... :) Amikor nálunk egyszer két lány összeverekedett és megpróbáltunk kézzel szétválasztani őket, akkor az egyikük elég komolyan megharapta a feleségem, de azóta semmi ilyen incidens nem történt, egy harapás a közel 6 év alatt.

A degu meg tudja különböztetni az emberi hangot az egyéb zajoktól. Sokkal megnyugtatóbb számukra a gazdi hangja, mint egy idegené. Amikor hazaérkezünk, sokkal élénkebbek lesznek, a ketrec ajtajához futnak, hátha kiengedjük őket egy kicsit. Legyél mindig kedves hozzájuk, mert nagyon jó a memóriájuk. Ha egyszer bántod őket, sosem fognak benned teljesen megbízni. Amikor megbetegedett Cafatka, naponta háromszor ki kellett vennünk, és rossz ízű gyógyszert kellett vele megitatni, és mivel nem ivott, nem evett, ezért pipettával itatni is kellett. Képzelheted mennyire megkedvelhetett minket...már régen meggyógyult, de még nem felejtette el igazán, azóta nem nagyon jön ki kézbe