Állatos portál - újra feltöltés alatt

Vírusos hasmenés
A nagyobb létszámú ménesekben az együtt tartott kancák és csikóik körében a leggyakoribb hasmenéses kórkép. A hasmenést mutató csikók bélsarának 40%-ából sikerült rotavírust kimutatni önmagában vagy egyéb kórokozóval együtt. A vírus károsítja a bélbolyhokat, aminek következtében megnövekszik a bél ürege felé történõ kiválasztás, ugyanakkor lecsökken a folyadék visszaszívása. A kórokozó befolyásolja egyes enzimek, valamint a bélbeli nátrium-szõlõcukor kotranszport fehérjék mûködését. A kezdeti tünetek közé tartozik az étvágytalanság, a bágyadtság és a vízszerû hasmenés. Súlyos esetekben jelentõs mértékû kiszáradás, ionvesztés (fõként nátrium és klorid) következik be, a vér pH-ja pedig a normálisnál savasabbá válik. Az ilyen csikók általában intravénás folyadék- és ionpótlást, a kevésbé súlyos esetek csak tüneti gyógykezelést igényelnek. A definitív kórjelzés a bélsárból történõ víruskimutatással lehetséges, de meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott módszerek szenzitivitása nem mindig elégséges, és a vírus gyakran egyéb kórokozóval együtt mutatható ki. Egyes országokban a betegség megelõzésére a vemhes kancákat vakcinázzák, és ezzel kapcsolatban kedvezõ eredményekrõl számoltak be.
Az adenovírus hasmenést okozó szerepét egyértelmûen még nem bizonyították, de a rotavírusos hasmenésben szenvedõ csikókból ezt a kórokozót gyakran kimutatják.
Specifikus ló coronavírus hasmenést okozó szerepérõl eddig két publikáció született, és mindössze egy közlemény számol be arról, hogy parvovírus is idézhet elõ hasmenést csikóban.
A vírusos hasmenésben szenvedõ csikók gyógykezelése elsõsorban tüneti terápiát jelent. A fent leírt tünetek észlelésekor tanácsos minél hamarabb állatorvoshoz fordulni, mivel a súlyos esetekben szükséges az intravénás folyadékpótlás, valamint a mesterséges táplálás is. Az egészen fiatal csikókban elõnyös lehet az intravénás plazmapótlás széles spektrumú antibiotikumos kezeléssel együtt. Ajánlott a szukralfát (nyálkahártya-bevonó) szájon át történõ adagolása. Azon egyedeknél, amelyekben a vér pH-ja savas irányban eltolódott, tanácsos, ha az állatorvos nátrium-hidrogénkarbonát infúziót alkalmaz, ha egyébként a légzési funkció normális. Az ajánlott dózis a kiszámított hiány fele.

Bakteriális eredetû hasmenés
A szepszisben (vérfertõzésben) szenvedõ csikókban a hasmenés gyakran az elsõdleges tünetek közé tartozik. Az egy hétnél fiatalabb állatokban ezt a tényt az állatorvos az elkülönítõ kórjelzésben mindig figyelembe kell, hogy vegye. Az újszülött, hasmenéses csikóknál a lehetséges szepszist a vér bakteriológiai vizsgálatával kell kizárni vagy megerõsíteni.
A Clostridium perfringens és a Clostridium difficile a csikók súlyos beszámítás alá esõ kórokozói közé tartoznak. A fenti baktériumok bármelyikével is fertõzött az állat, hasi fájdalom, kiszáradás és profúz, vízszerû hasmenés jelentkezik. Egyes csikókban a bélsár vörhenyes vagy véres lehet, ami a prognózist egyértelmûen rontja. Az ilyen betegek általában intenzív terápiát igényelnek. A ménesekben vagy lovardákban elõforduló ilyen típusú járványok felvetik a kancák baktérium közvetítõ szerepét is. A kórjelzés a bélsárból történõ Gram – festéssel, illetve a Clostridiumok és/vagy toxinjaik kimutatásával történhet. A specifikus gyógykezelés magában foglalja szájon át applikált metronidazol és széles spektrumú antibakteriális szer adagolását. Súlyos véres hasmenésnél gyakran szükséges vérátömlesztés alkalmazása is.
A fenti baktériumok mellett hasmenést okoz a salmonella fajokkal, E. colival, Bacteroides fragilissal vagy Aeromonas hydrophilával történõ fertõzõdés is. A salmonellosis gyakran az újszülöttkori vérfertõzés kiváltója.
A Lawsonia intracellulare okozza a csikók profileratív bélbetegségét. A legfontosabb tünetek a levertség, gyors és jelentõs testtömegcsökkenés, bõr alatti vizenyõk, hasmenés és kólikás tünetek. A beteg csikók kondíciója rossz, szõrzetük durva, hasuk gyakran kitágult. A vér laboratóriumi vizsgálata vérszegénységet, emelkedett fehérvérsejtszámot, csökkent fehérjekoncentrációt, valamint emelkedett izomenzim-koncentrációt mutat. Az életben történõ kórjelzés során a klinikai tünetek megléte és a csökkent vérbeli fehérjekoncentráció ténye mellett ki kell zárni a közönséges bélcsatornát megbetegítõ kórokozók szerepét. A bélsárból elvégzett polimeráz láncreakció segítheti a diagnózis felállítását. A gyógykezelés a tüneti terápia alkalmazása mellett eritromicin-esztolát és rifampin adagolását jelenti legalább három héten át.

Egysejtûek okozta hasmenés
A cryptosporidium fajok gyomor-bélgyulladást és hasmenést okozó szerepét már sok fajban leírták, így csikókban is jelentõséget tulajdonítanak nekik. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy ezen egysejtûeket egészséges és hasmenéses csikók bélsarából egyforma gyakorisággal és mennyiségben mutatták ki. A kórokozó által okozott hasmenés gyakran önmagától rendezõdõ, 5-14 napig tartó folyamat. A gyenge immunrendszerû vagy egyéb betegségben szenvedõ állatokban a bántalom nagyobb gyakorisággal alakul ki. A gyógykezelés tüneti, fontos figyelembe venni az alapvetõ higiéniás szabályokat, mivel a kórokozó nem gazdaspecifikus, így emberre is veszélyes lehet.
Az Eimeria leuckarti, a Trichomonas equi és a Giardia equi kórokozó szerepét eddig nem sikerült bizonyítani.

Férgek okozta hasmenés
A Strongyloides westeri a csikók gyakori parazitája. A fertõzõdés általában a tejmirigyen keresztül történik, és esetenként a csikó 8-12 napos korában már tünetekben is megnyilvánulhat. A hasmenés rendszerint enyhe, és a betegség hatékonyan kezelhetõ benzimidazol vagy ivermektin származékokkal.
A Strongylus vulgaris negyedik stádiumú lárvái a vakbél és a vastagbél kisartériáiban történõ vándorlás idõszakában alakíthatnak ki hasmenést fiatal csikókban. Az ilyen állatok vérvizsgálati eredményei emelkedett fehérvérsejtszámot, bizonyos fehérvérsejttípusok megszaporodását és csökkent fehérjekoncentrációt mutathatnak. A kórjelzés a kórelõzményi adatokon (féregtelenítési program) és a klinikai vizsgálat eredményein alapul. A gyógykezelés során igénybe vehetõ az ivermektin a szokásos dózisban, a fenbedazol vagy a tiabendazol.

Betegségek